Az elején még nem is volt semmi gond a könyvvel, sőt egyenesen zabáltam (nem szószerint). A karakterek is nagyszerűek voltak, egyikkel sem volt baj, mindegyiket imádtam. A könv az elejétől a végéig nagyon tetszett és voltak jelenetek ahol sírtam, ahol nevettem, ahol felsikítottam örömömben (mint egy hülye p*csa igen), de aztán elértem az utolsó fejezethez. A fejezet elején, meg úgy a végefeléig semmi gond nem volt. Sőt örültem neki, hogy happyenddel zárult. A gond az volt, hogy ilyen nagyon giccses, nagyon alternatív befejezése volt, amit szinte mindegyik szar romantikus filmekben eljátszottak. Az a tipikus mondat... na melyik lehet az? Igen: "Szóval, mit csináljunk most?"
Ez még ki is számítható lett volna, ha az egész könyv csöpögött volna a romantikus, nyálas jelenetektől, de az a baj, hogy ezelőtt, talán egy ha volt, de talán még az sem. A könyv tele volt akcióval, kutatós jelenetekkel, szóval tényleg egy jó könyv, csak ez a mondat, meg ami ezután következett egy ilyen kisebb bekezdés nem kellett volna, mert annak már semmi értelme nem volt már. Sőt! Lehet h csak ez az egy mondat nem kellett volna bele és akkor nem csalódok ekkorát a könyvben. Várjatok, megnézem... és nem. Nem! Az utolsó bekezdés már nem kell oda!
Most utána néztem, hogy egyáltalán nő-e vagy hapsi és pont jól tippeltem. Nő! Na jó ezt inkább hagyjuk, nem akarok előítéletes lenni. Hiába üzennék neki itt valamit, mert nem olyan nagy a blogom közönsége, és elég kicsinek látom annak az esélyét, hogy tudna magyarul, szóval nem is erőltetem meg magam.
Igazából csak ennyit akartam, hogy ez a könyv pár embernél lehet, hogy ugyanezt a hatást váltotta ki, mint nálam. Nem azt akarom, hogy ne olvassátok el, mert király ez a könyv, de tényleg, ajánlom mindenkinek, csak az az utolsó bekezdés nem kell oda!
Sziasztok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése