Gyönyörű sorscsapás

Sziasztok! Most fejeztem be legújabb szerzeményemet, amit nővérem szponzorált, hogy el tudjam olvasni. Nagyon elkezdett érdekelni engem is, meg őt is és ma be is fejeztem a könyvet. Jamie McGuire könyvéről van szó, a Gyönyörű sorscsapásról.
Teljesen magával ragadott ez a könyv, egyszerűen nem tudtam letenni, nem voltam rá képes! Valamelyik nap is hajnali háromig olvastam és ahogy az egyik újság szerkesztőjét idézném, csak azért nem egy nap alatt olvastam el, mert aludnom is kellett. Eleinte nem hittem a szememnek, hogy ilyeneket írnak róla, hogy az ember tényleg nem tudja letenni a könyvet, de amint én is megtapasztaltam leesett az állam!
Imádtam a könyvet! Tele van drámával, akcióval, vicces jelenettel és egyáltalán nem unalmas! Nem vontatott, hanem tényleg normálisan halad a story, néha tempósan néha kicsit lassan, de persze a drámai hatástól függően. A karakterek, kifogástalanok! Konkrétan láttam őket magam előtt, éreztem, amiket ők éreztek, láttam, amiket ők láttak.
Úr Isten! Olyan jó ez a könyv, hogy azt nem tudom szavakba foglalni, gyerekek. Csak annyit mondok, hogy ezt olvassátok el! Ha szeretitek a blogomat, vagy engem, vagy csak az olvasás örömeit és ezt a könyvet még nem olvastátok, akkor ne habozzatok! Vegyétek meg vagy töltsétek le, mit bánom is én, hogy, hogy szerzitek meg, csak olvassátok el!!
Köszönöm a figyelmet!

Akik olvasták a könyvet, meg persze, aki tud angolul, az érti.

Nem várt csalódás

Emberek nem hiszitek el mi történt... jó nem kell semmi rosszra gondolni, senki nem vert át engem (így a címből kikövetkeztetve biztos azt hittétek) kivéve egy könyv íróját. Hogy melyik könyvről van szó? Kérem szépen, Bree Despain könyvéről, a The Dark Divine-Fekete bárány című könyvről.
Az elején még nem is volt semmi gond a könyvvel, sőt egyenesen zabáltam (nem szószerint). A karakterek is nagyszerűek voltak, egyikkel sem volt baj, mindegyiket imádtam. A könv az elejétől a végéig nagyon tetszett és voltak jelenetek ahol sírtam, ahol nevettem, ahol felsikítottam örömömben (mint egy hülye p*csa igen), de aztán elértem az utolsó fejezethez. A fejezet elején, meg úgy a végefeléig semmi gond nem volt. Sőt örültem neki, hogy happyenddel zárult. A gond az volt, hogy ilyen nagyon giccses, nagyon alternatív befejezése volt, amit szinte mindegyik szar romantikus filmekben eljátszottak. Az a tipikus mondat... na melyik lehet az? Igen: "Szóval, mit csináljunk most?"
Ez még ki is számítható lett volna, ha az egész könyv csöpögött volna a romantikus, nyálas jelenetektől, de az a baj, hogy ezelőtt, talán egy ha volt, de talán még az sem. A könyv tele volt akcióval, kutatós jelenetekkel, szóval tényleg egy jó könyv, csak ez a mondat, meg ami ezután következett egy ilyen kisebb bekezdés nem kellett volna, mert annak már semmi értelme nem volt már. Sőt! Lehet h csak ez az egy mondat nem kellett volna bele és akkor nem csalódok ekkorát a könyvben. Várjatok, megnézem... és nem. Nem! Az utolsó bekezdés már nem kell oda!
Most utána néztem, hogy egyáltalán nő-e vagy hapsi és pont jól tippeltem. Nő! Na jó ezt inkább hagyjuk, nem akarok előítéletes lenni. Hiába üzennék neki itt valamit, mert nem olyan nagy a blogom közönsége, és elég kicsinek látom annak az esélyét, hogy tudna magyarul, szóval nem is erőltetem meg magam.
Igazából csak ennyit akartam, hogy ez a könyv pár embernél lehet, hogy ugyanezt a hatást váltotta ki, mint nálam. Nem azt akarom, hogy ne olvassátok el, mert király ez a könyv, de tényleg, ajánlom mindenkinek, csak az az utolsó bekezdés nem kell oda!
Sziasztok.

Olvasás mánia

Sziasztok!

Még régebben említettem, hogy olvasom Cseh Tamástól a Hadiősvényt. Nos azt mára már kivégeztem 2 könyvvel együtt. Hadd írjak róluk egy-egy beszámolót.

A Hadiősvény teljesen magával ragadott. Éreztem ugyanazt a fájdalmat, amit a többi indián érzett, mikor néhány társukat elveszítették. Tömören megfogalmazva egy háborúról szól ez a könyv, amit a hunkpapák vívnak meg a fehér emberekkel akik aranyat akarnak szerezni arról a földről.

A másik könyv amit rögtön ezután olvastam el az a Tombol a Hold volt. Ez a könyv 2 tolókocsisról és a szerelmükről szól. az eleje kicsit vontatott, meg tele van nyelvtani hibával a könyv, de az első fejezet után már megszokja az ember szeme. Ez a könyv a hibái ellenére is nagyon jó, és érzelmekkel teli. Mindenkinek tudom ajánlani.

A harmadikat nem rég olvastam el asszem pénteken. Ez a könyv több mint egy k*rva jó történet, hanem egy magába szippantó feketelyuk aminek a másik oldala a szörnyű igazságba taszít, hogy tényleg ilyenek lennének az emberek? Igen, a Tízenhárom okom volt...-ról beszélek. Ez a könyv 7 kazettáról, annak hallgatójáról, és készítőjéről szól. Ha előbb mondtam volna, hogy miről szól a könyv, mint a címét, akkor akik olvasták bizonyára a kazettákról rögtön megtudták volna, hogy miről beszélek. Nem tudom, lehet, hogy én vagyok túl érzelgős, de én rendesen sírtam ezen a könyvön. Imádom<3 ez az egyik kedvencem.

Remélem ihletet adtam másoknak, hogy olvassanak :3 Csocsi ^^