Ki az, ki segítene rajtam?
Ki az, ki enyhítene dühömön?
Ki az, ki elfeledteti gondjaimat,
Hogy aztán élhessek tovább boldogan?
Hiába mondom, hogy nem érdekel,
Tovább feszíti a húrt
S könnyekben tör ki szívem
Így keresi magának az úrt.
Nem szoktam gonosz lenni,
De ha fáj valmaim csak az vagyok
Soha többet nem érzek semmit
Az én társam a depresszió.
Le fogom győzni,
Az idő mindent begyógyít
Megtanulok újra szeretni
S csak aztán fogok ugrani.
Ölni szeretnék, ölni mint egy farkas
Egyedül, magányosan, mégis mint egy falka.
Finom zsákmányt, vagy döghúst szerzek,
És enyhítem örökké tartó éhségemet.
Nem akarom a következményeket
Nem is fog érdekelni
Csak a magány, az erő mi éltet
Nem fogok mást irigyelni.
Cserben Hagyott, elhagyott
De fel kell állnom
Szemébe nézek mi már fagyos
És átadom a mosolyom.
Első webcamos képem :'D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése