Könyv és dobverő

Sok mindenen folyok most keresztül  és jelenleg nincs semmi menekülő útvonalam, csak az olvasás és a társaság. Állandóan filoszok  hogy merre lépek, jobbra vagy balra? Néha magam sem tudom... Azt hittem, hogy most már csak boldogabb lehetek, de rájöttem, hogy csak akkor érzem jól magam, ha nem vagyok egyedül, és akkor tényleg teljesen másképp viselkedem, mintha nem lenne semmi gondom, mintha mi sem történt volna az elmúlt pár hónapban.
Jelenleg Cseh Tamástól olvasom a Hadiösvény-t, és régen egy papírzsepi volt a könyvjelzőm, de most már egy pár dobverőnek a papírtokja az :)

Elgondolkoztam a világon, és az embereken, hogy mért csinálják azt amit csinálnak? Szándékosan lökjék bele egymást az internet mocskos naív világába, hogy ha ezt meg ezt megteszed, akkor ezt meg ezt megkapod. Emberek, hogy lehettek ennyire tudatlanok és buták? Én 16 leszek, mégis tudom, hogy az ilyen hirdetések meg minden nagyon átlátszóak.
A másik, mért kell ennyire olcsónak mutatniuk magukat? Tisztelet a kivételnek, aki nem, de lássuk be... nagyon kevés ilyen van. Az többség sajnos nem csak magát, de az életét is olcsón adja. Bármire igent mondanak a következmények átlátása nélkül, de van h tudják mi lesz ezután, de úgy vannak vele, hogy "Basszátok meg fiatal vagyok!" Aztán fogják a fejüket, hogy úristen terhes vagyok, vagy, hogy úristen hol vagyok és mi történt?
Ezek az emberek nem értékelik se saját magukat, sem az életüket, sem pedig a személyes tárgyaikat... és ez nagyon szomorú.

Kedvenc idézetem